arrow-down arrow-down-double arrow-left-double arrow-right-double arrow-up arrow-up-double heart home menu movie profile quotes-close quotes-open reblog share behance deviantart dribbble facebook flickr flipboard github social-google-plus social-instagram linkedin pinterest soundcloud spotify twitter vimeo youtube tumblr heart-full website thumbtack lastfm search cancel 500px foursquare twitch social-patreon social-vk contact

This website uses cookies to ensure you get the best experience on our website.

What's a cookie? Got it!
Ölel, Zsuzsi
Loading

Ölel, Zsuzsi

Robert G. Elekes: mozsár

morningpoetry:

az exem töltöttkáposztája,
amit még azelőtt hagyott itt, hogy kidobott volna,
egy mikrocivilizációnak adott otthont,
ami meghajol előttem minden alkalommal,
amikor kinyitom a hűtőt,
és én riadtan
csapom be az ajtót,
hagyom, hogy nőjön a sötétben,
a hidegben.

a lakásban szintén hideg van,
pénzt spórolok a jövő havi részegedésekre.
házam egy konzumerista-posztapokaliptikus világ, ahol
műanyagzacskók, márkás ruhák, pizzás-,
gyógyszeres- és sörösdobozok
marcangolják egymást,
elvitatják a jogot,
hogy holttestem eltemethessék.

úgy élek, mint egy frissen elvált férfi,
akit nem érdekel, hogy megnyeri vagy sem
gyermekei felügyeletét.

de aztán felhív anyám
és azt mondja, szalad hozzám, megnézni, hogy vagyok,
és pikk-pakk, fél óra alatt úgy néz ki a lakás,
mintha airbnb-n akarnám kiadni,
én meg úgy, mint a profilképemen,
mert
mit tehetsz egy összetört ember szilánkjaival?
pillanatragasztóval összeragasztod, és reméled,
hogy anyád nem jön rá, mit is csináltál.

André Ferenc

View post
Loading post...
No more posts to load